hazank



Mutatók
A Hazánk története
1847
1848

A győri Hazánk 1847. január 2. - 1848. augusztus 10.

A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár birtokában van - a helyismereti gyűjteményben elhelyezve - a Das Vaterland c. német nyelvű lapot felváltó, dr. Kovács Pál szerkesztésében 1847. jan. 2 - 1848. aug. 10. között Győrben megjelent első, vidéki magyar nyelvű kereskedelmi és szépirodalmi lap, a Hazánk teljes példánya.
A határozott politikai programmal indult lap megjelenése országszerte nagy visszhangot keltett. Színvonalas irodalmi és kereskedelmi rovatokkal irányította rá a figyelmet a politikai, irodalmi és gazdasági élet legsürgetőbb kérdéseire. A lap célja az ellenzéken belüli köznemesi, liberális eszmék terjesztése volt. Az ellenzék álláspontját képviselte, belső reformokért emelt szót, melyek a tőkés fejlődést biztosítják, s emellett a győri németajkú polgárok álláspontját és érdekeit is védte, így igyekezett őket a nemzeti függetlenség és a szabadelvű eszmék számára megnyerni.
Mint kereskedelmi és szépirodalmi lap elsősorban a magyar iparral és kereskedelemmel foglalkozó cikkeket és híreket közölt, továbbá szépirodalmi alkotásokat, verseket, elbeszéléseket.
Jelentős a levelezési rovata, melyből megismerhetjük a korabeli Magyarország társadalmi, politikai, gazdasági életét.
A kereskedelemmel foglalkozó terjedelmesebb cikkeken kívül a lap a Kereskedelem és Külföldi Kereskedelem c. rovatában adott tájékoztatást, kereskedelmi híreket. Ebben a rovatban országos viszonylatban is nagyon bátor és merészhangú cikkek jelentek meg.
Kiemelkedő helyet foglalnak el a lapban Győr és Pest társadalmi és irodalmi életét bemutató írások.
Egyik fő feladatának a Hazánk a magyar nyelv terjesztését, az egységes nyelvű nemzeti állam megteremtéséért vívott harcot tekintette.
Az első évben, 1847-ben, a lapnak igazi rangot Petőfi művei adtak. Ebben az évben 24 verse jelent meg s 18 Uti levél Kerényi Frigyeshez. A Hazánk 1847-ben a legjelentősebb országos lapok egyikévé éppen Petőfi művei által vált, s fontos szerepet játszott a Fiatal Magyarország eszméinek propagálásában. Dr. Kovács Pálé az érdem, hogy akkor adott helyet lapjában Petőfi és társai írásainak, amikor a pesti lapok heves támadásba kezdtek az ellen a költészet ellen, mely minden kétséget kizáróan tudatos célkitűzésekért küzdött. Az sem véletlen, hogy Petőfi éppen itt, Győrben látta a legjobb lehetőséget a megjelenésre, hiszen Győr esetében nem egy nemesi megyéről volt szó, hanem egy szabad királyi városról, mely a haladó eszmék tűzhelyének mondhatta magát, s ahol a haladás fő erejét a városi polgárság és a polgárosodó köznemesi ifjúság jelentette. Petőfi versei mellett 1847-ben többek között Tompa Mihály, Lauka Gusztáv, Vajda János, Garay János versei jelentek meg a lapban.
A lap irodalmi rovatában zömmel verseket, de elég sok prózát is találhatunk Ezt áttekintve látható, hogy Kovács Pál a pesti "Tizek" álláspontját képviselte a Honderűvel szemben, Petőfiék mellett.
A Szerkesztői mondókák rovatban jelentek meg többek között Irinyi József pesti levelei, Rónay Jácint cikksorozatai, Ráth Károly cikke Győr történetéről, Czuczor Gergely történeti leírása Pannonhegye címmel.
A lap állandó rovatai a Győri Napló, Színház majd Színészet, Hangverseny, a kutató számára forrásértékűek. Ezek a rovatok részletesen beszámoltak a korabeli darabokról, a színház műsoráról, a Győrben fellépő neves művészekről, a városban és környékén folyó eseményekről, a társadalmi, politikai és kulturális életről.
A repertórium a Hazánkban 1847. jan. 2 - 1848. aug. 10. között megjelent írásokat tartalmazza. A cikkeket esetenként, ahol ez szükséges volt, műfaji meghatározással és annotációval egészítettük ki. Törekedtünk a szerző nevének kiegészítésére, az álnevek feloldására. A feldolgozás mélységét illetően, igyekeztünk minél átfogóbb képet adni a lapban megjelent cikkekről, nem vettük fel azonban a hirdetéseket és kisebb hírrovatokat, a rövid ismertetéseket, csak indokolt esetben.

nkomnkom Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásávalnkomnkom